A 2012-es csípőszúnyog szezon elé

Kevés annyira evidens összefüggés létezik a biológiában, mint az, amely a csapadék mennyisége/áradások száma és a szúnyoginváziók kialakulása között fennáll.
A 2011-es évben a csípőszúnyogok fejlődése szempontjából releváns március és augusztus közötti időszakban folyóink mentét megkímélték az áradások (ezáltal az ártéri tenyészőhelyek szinte egész évben szárazon maradtak). Ezen túl a kis vérszívók fejlődésének az elmúlt év csapadékviszonyai sem kedveztek. A vízdeficites telet aszályosnak számító tavasz, majd nyár követte. Ennek eredményeképp egészen július végéig a humán szempontból fontos, ártereken kívüli csípőszúnyog-tenyészőhelyek is csak kis részben voltak vízborításosak. Mindez jelentősen visszavetve mind a tavasszal, mind a kora nyáron fejlődő fajok egyedszámát. Július végének csapadékosabb időjárása sem módosíthatott már azon, hogy 2011 csípőszúnyog szempontból kifejezetten nyugodt, csendes évként vonuljon be a téma irodalmába.
A 2010-es és 2011-es évek között az időjárási körülményekben fennálló drasztikus különbség – mely a szúnyogártalomban is igen erősen észrevehető volt – a Duna és a Tisza folyóvízszintjeinek május és augusztus között átlagértékeit, valamint az éves csapadékhullás adatokat összevető ábrán is jól látható. Kitűnik, hogy a 2011-es viszonyok erősen közelítették az extrém aszályos 2003-as évben jellemzőket.

A Duna átlagos vízállása Budapestnél, a Tisza átlagos vízállása Szolnoknál a május és augusztus közötti időszakban (cm), valamint az éves átlagos csapadékhullás (mm) (2001–2011, forrás: OMSZ, Hydroinfo)

A 2011-es szúnyogszezon a fenti tanulságokkal 2011. szeptember elejével befejeződött, az elmúlt ősztől kezdve már minden a 2012-es évet készíti elő. A fenti, éves csapadékhullást is mutató ábra a 2011. szeptember–december időszakban is folytatódott csapadékszegény időjárás „eredményét” is tartalmazza. Az említett négy hónapban az OMSZ havi adatai alapján a sokévi átlag felét kitevő csapadék sem hullott az országban. E tekintetben január eddig eltelt napjai sem hoznak láthatóan változást.
A korábbi csapadékhiányos időszak folytatódása látszik a vízgyűjtő területeken is. Az alábbi ábrákon látható, hogy – ahogyan az az egész előző évben jellemző volt – a Duna és a Tisza vízszintje továbbra sem közelítette meg számottevően azt a vízállást, amely már jelentős kiterjedésű tenyészőhelyeket hoz létre. A Duna esetében ez várhatóan január végén be fog következni, azonban ez az év jelen időszakában a szúnyogok későbbi fejlődésére nem lesz hatással (legfeljebb az ártéri területek vízdeficites állapotát enyhíti némiképp).

A Duna havi rekordvízállásai az elmúlt időszakban Budapestnél (kék vonal), a számottevő méretű tenyészőhelyek létrejöttét eredményező vízszint feltüntetésével (piros vonal)

A Tisza havi rekordvízállásai az elmúlt időszakban Kisköre-alsónál (kék vonal), a számottevő méretű tenyészőhelyek létrejöttét eredményező vízszint feltüntetésével (piros vonal)

A 2012-es év várható szúnyoghelyzetére vonatkozóan jelenleg még semmilyen megalapozott becslés nem tehető. Mindent a tél hátralévő részének, a tavasznak, majd a koranyárnak a csapadékviszonyai határoznak meg. Néhány tényt azonban nem árt rögzítenünk. A humán szempontból legfontosabb fajok számára kedvező, hogy a tenyészőhelyek jelenleg kiszáradt állapotban vannak, ugyanis azok lárváinak megjelenése a fejlődési helyük kiszáradását, majd újbóli víz alá kerülését igényli. Azon – az ideitől eltérő – teleket követően, amelyek idején a vízborítás folyamatosan fennáll általában gyengébb tavaszi és koranyári csípőszúnyog gradációk kapnak szárnyra. A másik figyelembe veendő tény, hogy az időjárás esetlegesen csapadékosabbra válása – a fennálló jelentős vízdeficit miatt – sem azonnal fogja a tenyészőhelyek vízborításos állapotát előidézni. A folyóáradások időpontja és száma ennél is kevésbé jósolható meg, azok esetleges (és áprilisnál nem korábbi) bekövetkezte viszont – az előzetes aszályos időjárástól függetlenül – bizonyosan jelentős csípésszám-emelkedést idézhet elő.
A jelenleg birtokunkban lévő adatok alapján tehát 2012 hozhat a 2011-eshez hasonlóan csendes, a 2010-eshez hasonlóan zajos, de esetleg mindkettőtől eltérő, „átlagos” szúnyogos évet is nekünk. A fejleményeket mind a vízállás és csapadékadatok, mind a terepi történések rögzítésével nyomon követjük. Számottevő változás esetén tájékoztatást nyújtunk.

Szerző: Munkacsoport 2012.01.24.

Lassan elindul a szúnyogszezon!

2011.május.

A héten megindul a Balatonnál a szúnyogirtás, majd lassan sorrakerül az összes turisztikailag frekventált terület, nyilatkozta Sáringer-Kenyeres Tamás lapunknak. Az idei évet ha nem is különlegesnek, de szokatlannak nevezte kérdésünkre a szakember. Elmondása szerint tíz évből talán kettő szokott ennyire "szúnyogmentes" lenni, ami azzal magyarázható, hogy rendkívül kevés csapadék hullott és a folyóink szokásos áradása is elmaradt a szezon kezdetéig. További jelentős változás - több meteorológiai előrejelzést figyelembe véve - nem várható ennek ellenére mérsékelt szúnyoginvázióra számítani kell. A szokásos esti és hajnali rajzás most is mérhető, sőt kifejezetten megközelíti a védekezési határértéket, de egy másfél óra után vissza húzódnak a vérszívók rejtekhelyeikre.

Miért vonzzák egyesek a szúnyogokat?

2011. június 03., péntek,
Szerző: Medipress

Vannak, akiket imádnak a szúnyogok, míg másokat alig csípnek. Vajon miért választanak az idegesítő rovarok éppen bennünket és nem a kerti bulin melletünk ülőt?

Jonathan Day, a Floridai Egyetem orvosi entomológusa, azaz rovartannal foglalkozó szakembere szerint a szúnyogokat a látvány és a szag vonzza az emberekhez, akiknek 20 százalékát imádják a szúnyogok. Ezek a rovarok különösen késő délután támaszkodnak a látásukra, amikor áldozatukat kiválasztják. A sötét színeket, például feketét, sötétkéket vagy pirosat viselőket, továbbá a mozgásban lévőket hamarabb kiszúrják.

Amikor a nőstény szúnyog közelebb repül következő áldozatához, már a szagot is érzi: az általunk kilélegzett levegőben található szén-dioxid vonzza őket a legjobban. A szúnyogok azonban más szagokat is figyelembe vesznek, például a testmozgás közben képződő tejsav, a lehelletben megtalálható aceton vagy a női nemi hormon, az ösztrogén egyik bomlásterméke, az ösztradiol is vonzza őket, ezért a gyorsabb anyagcseréjű emberek, a nagy darabok és a kismamák ideális célpontok; utóbbiakat azért is csípik jobban, mert a testhőmérséklet is fontos számukra. Ikervizsgálatok feltárták, hogy egy-egy ikerpár tagjait hasonló mértékben szeretik a szúnyogok, tehát a genetikának is fontos szerepe van.

A legfrissebb feltételezések szerint azonban nemcsak az számít, mennyire vonzzuk a szúnyogokat, hanem az is, mennyire taszítjuk őket. A szúnyogok által kevésbé kedvelt emberek bőrén valószínűleg olyan vegyületek képződnek, amelyek elriasztják a szúnyogokat és elnyomják a csábító vegyületek hatását.

„A szúnyogok nem azért csípnek meg, hogy belőlünk táplálkozznak, ezt a célt a növények töltik be” – magyarázza Joseph Conlon, az Amerikai Szúnyogellenőrzési Szövetség tanácsadója. A nőstény szúnyognak petéi lerakásához van szüksége egy fehérjére a vérünkből.

A közhiedelemmel ellentétben sem a banán, sem a B-vitamin nem tartja távol a szúnyogokat. Vannak olyan fajok, amik a lábat és a bokát csípik meg előszeretettel, ezeket a lábon élő baktériumok vonzzák oda. Mások inkább a fejet, a nyakat és a karokat veszik célba, mivel itt melegebb a bőr. A szúnyogcsípés mérete nem mutat összefüggést a kiszívott vér mennyiségével, csak attól függ, hogyan reagál az immunrendszer a szúnyog nyálára. Jó hír, hogy minél többször csíp meg bennünket egy adott szúnyogfaj, annál kevésbé fogunk reagálni a csípésre – sajnos azonban több mint háromezer szúnyogfaj létezik.

Önkormányzat-szúnyogirtás
A százhalombattai szúnyogirtási módszereket kifogásolja a Levegő Munkacsoport, a polgármester szerint indokolatlanul

Budapest, 2011. június 16., csütörtök (MTI) - A Levegő Munkacsoport szerint indokolatlanul adott megbízást a százhalombattai önkormányzat áprilisban szúnyogirtásra, a környezetvédő szervezet kifogásolja a vérszívók elleni akciók gyakoriságát is. A város polgármestere csütörtökön azt mondta az MTI-nek: fölösleges az aggodalom.

A Levegő Munkacsoport az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy az első, áprilisi százhalombattai szúnyogirtás nemcsak költséges és környezetkárosító, hanem értelmetlen is volt, ugyanis az adott napon szeles, hűvös időben történt a védekezés (ilyenkor egyrészt eleve nem aktívak a szúnyogok, másrészt a szél elviszi a permetet).
A civil szervezet azt tudakolja, vajon milyen szakmai alapon döntött a helyi önkormányzat a "megdöbbentően" gyakori, a sajtóhírek szerint 33-szoros szúnyoggyérítés mellett. A felesleges irtás nemcsak sokba kerül, hanem környezeti és egészségügyi kockázatokat is jelent, mivel a Magyarországon engedélyezett kémiai irtószer, a deltamethrin károsíthatja az emberi hormonrendszert - közli a Levegő Munkacsoport.
Részben pontosította, részben cáfolta a környezetvédő szervezet állításait Vezér Mihály (Értünk Százhalombattai Közéleti Egyesület), Százhalombatta polgármestere. Mint azt az MTI-nek elmondta, a kifogásolt április 12-i irtás úgynevezett szezon eleji próba volt (ekkor teszteltek egy új gépet, illetve egy új, kíméletes szert is) s ezt nem akarták "élesben", a legnagyobb szúnyoginvázió idején végezni. A gyérítés gyakoriságával kapcsolatban a polgármester úgy fogalmazott: a szúnyoggyérítés tervezett 33 alkalma nem önálló irtást, hanem összesen 33 alapműveletet jelent. Jellemzően több alapműveletet (légi és földi) és több területrészt kombinál 2-4 nap alatt a gyérítést végző cég.
Hangsúlyozta: bár a Duna-parti település lakosai szenvednek a vérszívóktól, minden valószínűség szerint a tervezett gyérítési keretszámnál kevesebb irtásra lesz szükség.
A polgármester példaértékűnek nevezte, hogy Százhalombattán az irtások 30 százalékát biológiai módszerrel végzik.
A legkorszerűbb, ULV-technológiát , és a legkisebb dózisú szert használó, képzett szakemberekkel dolgoztató százhalombattai önkormányzat felvette a kapcsolatot több tanácsadó céggel, de szívesen veszi a Levegő Munkacsoport építő javaslatait is a szúnyoggyérítéssel kapcsolatban - közölte Vezér Mihály.
htm \ bki

MTI 2011. június 16.

Balaton-szúnyogirtás
Kezdődik a balatoni szúnyogirtás

Keszthely, 2011. június 15., szerda (MTI) - A csapadékszegény időjárás miatt az idén a szokásosnál később, június második felében, a tervek szerint szerda délután kezdődik a balatoni szúnyogirtás - tájékoztatta Sáringer-Kenyeres Tamás, a balatoni szúnyogirtást irányító szakértői csoport vezetője az MTI-t.
A szakember elmondta, a kémiai irtást végző repülőgépek Siófokról és Balatonkeresztúrról szállnak fel naplemente előtt, ha az időjárás lehetővé teszi. Erős szélben, továbbá vihar vagy zápor esetén az akciót egy nappal későbbre vagy a hétvégére halasztják. A méheket kímélő technológia miatt kémiai szúnyogirtást csak napkeltétől a reggeli órákig, vagy a napnyugta előtti órákban lehet végezni.
Az üdülőrégió nagyobb részén alig akad még szúnyog - kivéve a Balatonszentgyörgy-Fonyód mögötti tőzeges területet -, így a rendezvényeik miatt aggódó önkormányzatok szorgalmazására indítják el a gyérítést. Ennek viszont megvan az az előnye, hogy már az elején visszaszoríthatják a szaporulatot, és ez az állapot remélhetőleg sokáig fenntartható - tette hozzá.
Amennyiben továbbra sem lesz a térségben jelentős csapadék, nem alakulnak ki a lárvák intenzív kikelési helyéül szolgáló nagy kiterjedésű tocsogók, ahol a biológiai védekezés bevethető. Ebben az esetben is - hasonlóan a korábbi szezonokhoz - legalább öt kémiai irtásra lesz majd szükség várhatóan, amelyhez biztosított a fedezet akkor is, ha ennél több irtást kell végezni - tájékoztatott a szakember.
Az árvaszúnyogokról elmondta, pillanatnyilag rengeteg található az üdülőövezetben, főleg a keleti medencében. A mostani irtás várhatóan némileg visszaszorítja majd ezt a szúnyogtömeget, de körülbelül egy hét múlva amúgy is véget ér a rajzási periódusuk. A Balatonnál egy-egy nyáron 2-3 rajzási periódusa van az árvaszúnyognak, amikor - bár nem csípnek - sok kellemetlenséget okoz, esténként ellepve minden kivilágított tárgyat, területet. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ennek a rovarfajnak nagyon fontos a táplálékláncban betöltött szerepe, valamint a Balaton vizének tisztításában - figyelmeztetett a szakember. Hozzátette, az árvaszúnyog lárvája a növekedés során szerves anyagot von ki a vízből, jelentős foszformennyiségtől tehermentesítve a Balatont.
btt \ bki

MTI 2011. június 15.

Velencei helyzetkép

A 2011. június 6–7. közötti időszakban megvizsgáltuk a csípőszúnyog-gyérítések szükségességét a Velencei-tó térségében.
A terepi vizsgálatok megállapították, hogy a térképezett, szervezetten gyéríthető csípőszúnyog-tenyészőhelyek továbbra is zömmel szárazak, az imágósűrűség nem gyérített, kontroll területeken is minimális.
A 23–24. hét lokális zivatarainak térbeli eloszlása fogja meghatározni, hogy – a létrejövő mikroélőhelyek és a meteorológiai előrejelzések alapján a 24. hét elejétől növekvő napi középhőmérsékletek hatásaként – a csípésszámok milyen mértékű emelkedésével kell majd számolni.
A fentiek alapján – és a gyérítések számának limitált volta miatt – jelenleg nem tartjuk indokoltnak sem biológiai, sem kémiai gyérítés megtartását a Velencei-tó térségében.

Velence 2011. június 8

Hasznuk is van a sűrű felhőben röpködő árvaszúnyogoknak
Molnár Orsolya 2011. 06. 02. index.hu

Sűrű rovarfelhők lepték el a vízpartokat, az árvaszúnyograjok az ember szemébe, szájába és orrába repülnek. Akármilyen bosszantóak, sokat tesznek a vizek tisztításáért, úgyhogy irtani nem érdemes őket. Ráadásul van, aki szerint az ízük sem rossz, kicsit édeskés.

Közönséges árvaszúnyog (Chironomus plumosus) közelről

"Már rájöttem, hogy édesek, így jobb, ha be sem csukom a számat" - mondja egy budapesti bringás a Duna-partot ellepő hatalmas rovarfelhőkről. Az apró, milliméteres árvaszúnyogok (Chironomidae) rajzása az utóbbi hetekben kezdődött. Gyakran bokrok és autók felett képeznek oszlopokat, de valójában a víztől pár száz méteres távolságig bárhol bele lehet futni ilyen felhőkbe. A legyezés semmit nem ér ellenük, a legjobb, ha az ember mély levegőt vesz, és úgy halad át a szúnyogrengetegen.

A kellemetlenségen kívül szerencsére más gondot nem okoznak, az árvaszúnyogok ugyanis nem csípnek. A vízi élővilágnak fontos részei: a fajok nagy részének vízben élő lárvái főleg az üledékben található szerves törmelékkel és algákkal táplálkoznak, így elősegítik a víz megtisztulását a bele kerülő szerves szennyeződésektől (keletkezzen az akár természetes úton vagy mesterségesen, például a szennyvíz miatt). A kifejlett példányok testükbe építve emelik ki a szerves anyagot a vízből, így tömegesen nagyon jelentősek a vízi ökoszisztémák tisztulása szempontjából. A már repülő árvaszúnyogokat más rovarok, pókok és madarak fogyasztják, így már egy másik életközösség biomasszáját gazdagítják, és nem a vizeket terhelik tovább.

A hazai állóvizekben és vízfolyásokban közel 340 árvaszúnyogfaj él (világszerte pedig több mint 5000), azonban tudományos szempontból elég elhanyagolt állatcsoportról van szó, ugyanis a Balatonon, a Dunán és a Felső-Tisza vidékén kívül alig tanulmányozták őket. A vizsgálatok többsége ráadásul csak a vízben élő lárvákra irányult, a kifejlett, repülő egyedekről alig van adat, így nem lehet megmondani, hogy több van-e belőlük, mint korábban, mondta az [origo]-nak dr. Móra Arnold, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének árvaszúnyogokkal foglalkozó munkatársa. Vízparton lakók tapasztalatai alapján van olyan év, amikor több van belőlük, míg máskor kevesebb, de ezt tudományosan még nem vizsgálták, így az okát sem tudják.

Az árvaszúnyogok életciklusa fajonként változó, évente általában egy-kettő, esetleg három generáció szokott kifejlődni, mondta a szakértő. Lárvaállapotban az aljzatban telelnek, majd megfelelő táplálék- és fénymennyiség esetén indul el a fejlődés, egyes fajok akár két hét alatt is képesek kifejlődni. A repülő egyedek mindössze néhány napig, esetleg 1-2 hétig élnek, és egyáltalán nem, vagy csak minimálisan táplálkoznak.

Látványos rajzásuk többnyire május elején kezdődik, és egy hónapig tart, ilyenkor sok faj bújik ki nagyjából egyszerre. Az apró rovarok általában a víztől csak pár száz méterre távolodnak el, de a szél könnyen elfújja őket messzebbre, akár lakótelepekre is. A nagy melegben, nyár közepén kicsit visszaesik a számuk, és a második nagy rajzásra általában augusztus végén, szeptember elején kerül sor. A Balatonon ez azonban megváltozott, és ott már április végétől szeptember elejéig folyamatosan repülnek, megkeserítve ezzel a tóparton nyaralók pihenését.

Gyakorlatilag minden vizes élőhelyen megtalálhatók az árvaszúnyogok Magyarországon (a fekete kör a bizonyított, az üres a nem igazolt előfordulásokat jelzi) Forrás: Móra Arnold/MTA BLKI

Móra Arnold elmondta, hogy a turizmus szempontjából érdemes lehet őket irtani, a világ egyes részein már sikerült célzott állománygyérítést végezni, és biológiai, kémiai és fizikai védekezés kombinációjával kivették azokat a generációkat, amelyek nyáron rajzanának. Hasznosságukat tekintve azonban az irtás alapvetően kerülendő, mert komoly károkat okozhat, ha teljesen eltávolítják őket a táplálékláncból. "Szerepük kicsit a kertekben élő földigilisztákéra hasonlít. A lárvákat számos rovar fogyasztja, és a halak számára is fontos táplálékforrást jelentenek. Rajzás idején pedig egyes védett énekesmadarak szinte kizárólag árvaszúnyogokkal táplálkoznak" - mondta Móra.

Ha idén elkezdenék irtani az árvaszúnyogokat, akkor a szerves anyag jövőre benne maradna a vizekben, és nem kerülne be a körforgásba. Így ha vízparton ülünk, és körbezsongnak bennünket az árvaszúnyogok, gondoljunk arra, hogy a természet öntisztulásának lehetünk szemtanúi.

Beszámoló csípőszúnyog-vizsgálatokról
Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása

Készítette: Pannónia Központ Kft. pkkft.hu
2011. május 22.

A 20. héten megvizsgáltuk a csípőszúnyog-gyérítések szükségességét és lehetőségeit a Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása területén.

A terepi vizsgálatok is megerősítették, hogy az elmúlt hónap csapadék-viszonyai nem kedveztek a csípőszúnyog-tenyészőhelyek kialakulásának. A Kistérség területén jelentkező szúnyogártalomban leginkább meghatározó Duna-vízszint messze elmarad attól a szinttől (Budapestnél ~480 cm), mely számottevő területen hoz létre tenyészőhelyeket. A Duna vízszintje jelenleg Esztergomnál 100, Vácnál 60, Budapestnél 161 cm.

Tekintettel arra, hogy a térképezett csípőszúnyogok tenyészőhelyek jelenleg száraz állapotúak, biológiai gyérítés megtartását egyelőre nem javasoljuk.
Mivel jelenleg az imágósűrűség – néhány nagyon lokális jelenség mellett – kifejezetten alacsonynak tekinthető és annak emelkedése legkorábban a tenyészőhelyek csípőszúnyogok fejlődése számára alkalmas állapotba kerülését követő 2. héten várható egyelőre kémiai gyérítés megtartását sem javasoljuk.

Nem támogatja a nemzeti park a biológiai szúnyogirtást a védett balatoni külterületeken.

Forrás: sonline.hu 2011. május 20. 11:20 Füleki Tímea, Harsányi Miklós

Úgy vélik: ez drasztikus beavatkozás lenne az ökoszisztémába, egyáltalán nem veszélytelen és természetbarátnak sem nevezhető. Ismert, hogy az igény egyes önkormányzatok részéről fogalmazódott meg múlt héten újra, többek között Farkas László vörsi polgármester nyilatkozott úgy: a Kis-balatoni turizmus számára végzetes a rengeteg szúnyog.

– Meggyőződésünk, hogy a vendégkör és a vendégek száma nem azért változott, mert sok a szúnyog. Húsz éve, amikor még egyáltalán nem létezett a mostanihoz fogható hadjárat a szúnyogok ellen, sokkal több volt a vendég. Ez az összefüggés tehát téves lehet– fogalmazta meg Balogh László, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, aki megkeresésünkre azt mondta: továbbra is azt kérik, hogy a védett és fokozottan védett külterületektől tartsák távol az említett beavatkozásokat. Az engedélyt egyébként a zöldhatóság adja ki, azonban figyelembe veszik a nemzeti park szakmai állásfoglalását.

A balatoni szúnyogirtás kapcsán született felvetés elsősorban a Kis-Balatont, a Szigligeti-öblöt, Tihanyt és Badacsonyt érinti, mint védett, fokozottan védett nádas külterületeket. Az önkormányzatok és a szúnyogirtásért felelős szakértők ugyanis úgy vélik: a „természetbarátként” említett biológiai irtást ezeken a részeken is engedélyezni kellene.

– A biológiai irtás egy bizonyos baktériumfajta bejuttatása a szúnyogok élőhelyére, tehát közvetlenül a tocsogókba. Az irtásnak ezt a formáját még a környezetvédők is természetbarátnak tartják. Így ugyanis kizárólag csak a pocsolyákban előforduló szúnyoglárvákat irtják, míg más élő szervezetekre ennek a baktériumnak a hatványozott dózisa sem veszélyes – mondta Sáringer-Kenyeres Tamás, a balatoni irtásért felelős szakértői csoport vezetője. A nemzeti park azonban másként foglal állást.

– Egy ilyen beavatkozással évszázadok, évezredek során kialakult ökológiai rendszer sérül – szögezte le Balogh László, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, aki szerint nem csupán a konkrét szer veszélyességét kell mérlegelni, hanem egyebek között azt is: a szúnyoglárva a tápláléklánc része. Halak, kétéltűek és bizonyos hüllők táplálékforrása, s ebbe a láncolatba való bármilyen beavatkozás veszélyes. – Figyelemre méltó, hogy a kirepülő szúnyogokkal is táplálkozó fecskék száma az utóbbi évtizedben tizedére csökkent. Ha ezekben a folyamatokban az ember mechanikusan részt vesz, akkor az javulást semmi esetre sem eredményezhet – hangsúlyozta a nemzeti park igazgatója. Úgy fogalmazott: az embereknek tudomásul kell venni, hogy egy bizonyos környezetben élnek, s a vizes élőhelyekhez a szúnyog jelenléte hozzátartozik. Másfelől létezik egyedi védekezés, mint a különböző riasztó szerek használata, de távol tartja a szúnyogot például a levendulaolaj is.

Már lehetne, de még nem kell irtani

Legkorábban a jövő hét második felére valószínűsíthető az első balatoni szúnyogirtás, mondta a korábbi tájékoztatást cáfolva Sáringer-Kenyeres Tamás, a balatoni szúnyogirtásért felelős szakértői csoport vezetője. Közlése szerint a kivitelező megvan, ezért elméletileg akár fel is szállhatnának a gyérítést végző gépek a Balatonnál, de a beavatkozásra egyelőre nincs szükség.
– Három hete figyeljük a lárvák mennyiségét. Egyelőre nem éri el azt a szintet, hogy irtani kelljen – mondta Sáringer-Kenyeres Tamás, aki szerint az első biológiai irtásra a jövő hét vége felé lehet szükség.

Pozitív, hogy az idén rendelkezésre álló forrás biztosan elegendő lesz. Az állam ugyanis 45 millió forintot ad a balatoni gyérítésre, melyet még egyszer ennyivel toldanak meg a térség önkormányzatai. Ez az együttes összeg harmincmillióval több a tavalyinál, s húszmillió forinttal múlja felül a két évvel ezelőtti keretet. Az idei forrás elméletileg három biológiai és akár hét kémiai irtás költségét fedezi.

Kaposvár: kétszázezer négyzetmétert permeteznek

– Kaposvár költségvetésében az idén két és fél millió forintot különítettünk el erre a célra, tavaly is ennyi volt – számolt be Répás Orsolya, a kaposvári városháza szóvivője. – Permetezésre akkor kerül sor, ha az indokolt. Ha száraz lesz a nyár és a vérszívók nem szaporodnak el, s nincs lakossági panasz, úgy feleslegesen nem irtunk.

Felidézte: volt olyan év korábban, amikor egyáltalán nem kellett permetezni. Tavaly két alkalommal történt szúnyogirtás. A permetezést repülőgéppel hajtják végre: ilyenkor a vizes, egybefüggő zöld területeket szórják meg a szakemberek. A megyeszékhely környékén egyebek mellett a Kapos-völgyét, a Deseda strandot és a nagyobb parkokat. Nagyjából 200 ezer négyzetméternyi felületet érint a beavatkozás.

Kezdődik a szúnyogirtás
2011. május. 20. péntek Szerző: ZH online

A Magyar Turizmus Zrt. az idén 45 millió forintot biztosított a jövő hét végén kezdődő balatoni szúnyogirtásra, a térség önkormányzatainak területarányosan ugyanennyivel kell hozzájárulniuk a költségekhez.

Így - míg tavaly 60 millió forintos keret állt rendelkezésre, ami nem bizonyult elegendőnek - idén 90 millió forint jut a balatoni szúnyogirtásra, ebből 3 biológiai és 7 kémiai beavatkozást terveznek. Az önkormányzatoknak a biológiai irtásoknak 30 százalékát, míg a kémiainak 50 százalékát kell állniuk.

Butíthat a szúnyogirtás?
Nők Lapja Cafe
2011. 05. 19.

A korábban elterjedten használt szerves foszforsav-észter típusú rovarirtó szerek neurotoxikus hatása régóta ismert. Azonban ezek a vegyületek kisebb mennyiségben is hosszú távú káros hatással bírhatnak.

Egy amerikai vizsgálat szerint a magzati korban szervezetbe kerülő anyagok még a kisiskolás korban is észrevehetően csökkentik az érintett gyermekek szellemi képességeit, intelligenciáját. A felmérésben több mint 300, farmokon dolgozó várandós nőnek és gyermekének permetszerterhelését vizsgálták több éven keresztül. A gyermekekkel hétéves korukban intelligenciatesztet töltettek ki.

A gyermekek családi hátterének (például az anya végzettsége, intelligenciája) figyelembevételével végzett értékelés szerint azok gyermekeinek IQ-ja, akiknek a szervezetébe a terhesség alatt a legtöbb permetszer került, átlagosan 7 ponttal alacsonyabb volt, mint a legkevésbé érintettek gyermekeinél. Azonban a kisgyermekek szervezetének permetszer-szennyezettsége nem befolyásolta a hétéves kori intelligenciájukat.

Egy másik vizsgálat szerint a települések szúnyogirtására még néhány éve hazánkban is használt klórpirifosz szintén károsítja a kisiskolások szellemi képességeit. A köldökzsinórvér klórpirifosz-tartalmának a mért értékek egységnyi szórással történő növekedése az IQ 1,4, míg a memóriaérték 2,8 százalékos csökkenését eredményezte.

Forrás: greeninfo

Szexuális úton terjedt tovább a szúnyogok által terjesztett vírus
Nők Lapja Cafe
2011. 05. 17.

Erős fáradtság, bedagadt csukló, számos kiütés és fájdalmas vizelés – többek között ezek a tünetek jelentkeztek egy szúnyogokat vizsgáló professzornál. Néhány héttel később feleségén is.
A szex veszélyes üzem

Brian Foy professzor, a Colorado Egyetem munkatársa Kevin Kobylinski PhD hallgatóval Szenegál egyik dél-keleti falvába, Bandafassiba utazott tanulmányi útra. Útjuk során szúnyogokat fogtak be, melynek következtében számos rovarcsípéssel „gazdagodtak”.

Miután 2008 augusztusában hazatértek, mindketten megbetegedtek. Tüneteik között szerepelt az erős fáradtság, bedagadt csukló, számos kiütés és fájdalmas vizelés. Foy professzornál bőrproblémák is jelentkeztek, az ondójába pedig vér került. Néhány héttel később Foy feleségén is a férjéhez hasonló tünetek jelentkeztek, miközben rendkívül érzékennyé vált a fényre. Négy gyereküknek azonban semmi baja nem lett.

A házaspár az Egyesült Államok Betegségfelügyeleti és Megelőző Központjának munkatársaihoz fordult, hogy próbálják meg beazonosítani, milyen kórral fertőződtek meg, de az orvosok csupán találgatni tudtak. Egyik felvetésük az volt, hogy talán a dengue-láz okozta betegségüket, noha az ellen Foy és Kobylinski is be voltak oltva.

Egy év is eltelt, mikor Andrew Haddow, a Texas Egyetem orvosi entomológusa egy Foyjal eltöltött baráti sörözés során felvetette, hogy talán a Zika-vírus állhat a tünetek mögött, majd a szükséges vizsgálatok be is igazolták megérzését. A körülmények figyelembevétele után egyértelművé vált, hogy felesége csakis szexuális úton fertőződhetett meg, hiszen lakhelyükön, Coloradóban nem él az a fajta szúnyog, amely a Zika-vírust terjeszti, és Foy professzor – az Emerging Infectious Diseases című lapban beszámolt róla, hogy hazatérte után nem sokkal, még mielőtt saját magán kijött volna a betegség – együtt volt a feleségével.

Az eset azért keltett különös figyelmet, mivel először fordult elő, hogy egy rovar által terjesztett vírus szexuális úton egyik emberről továbbterjedt egy másikra.

Forrás: medipress

A dengue-láz:
magas lázzal, fejfájással, ízületi, izom- és csontfájdalommal járó betegség, amelyet egy szúnyogfaj terjeszt a trópusi országokban. Vírusölő szerek és védőoltás egyelőre nincs ellene. A betegség hét–tíz napig tart, és az esetek tíz százalékában okoz halálesetet. A halálos szövődmény legyengült szervezet vagy ráfertőződés esetén jellemző. Andy Irons szörfbajnok 2010 novemberében bekövetkezett halálában is közrejátszott a dengue-láz.

Jövő héten már kezdődik a szúnyogirtás a Balatonnál

2011. május 13., péntek, 16:39
Szerző: MTI

A Magyar Turizmus Zrt. az idén 45 millió forintot biztosított a várhatóan jövő hét végén kezdődő balatoni szúnyogirtásra, a térség önkormányzatainak területarányosan ugyanennyivel kell hozzájárulniuk a költségekhez - mondta Lázár János, a Balatoni Szövetség (BSZ) titkára a szervezet pénteki elnökségi ülésén Vörsön.

Míg tavaly 60 millió forintos keret állt rendelkezésre, ami nem bizonyult elegendőnek, az idén összesen 90 millió forint jut a balatoni szúnyogirtásra, ebből az összegből 3 biológiai és 7 kémiai beavatkozást terveznek. Az önkormányzatoknak a biológiai irtások 30 százalékát, míg a kémiainak 50 százalékát kell állniuk.

Lázár János elmondta, hogy a feladat elvégzésére kiírt közbeszerzési pályázat jövő héten zárul, amelyre a korábbi szolgáltató nyújtott be egyedül érvényes pályázatot. Az első biológiai irtás a jövő hét végén esedékes, amelynek megkezdéséhez minden adott - tette hozzá. Az irtások pontos időpontját, mint minden évben, egy szakértői csoport fogja meghatározni.

A titkár arról is beszámolt, hogy a BSZ felvette a kapcsolatot a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel, és kezdeményezte turisztikai szervezetek és vállalkozók támogatásával, hogy indítsanak mintegy 10 millió forint értékben a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal összehangolt kutatásokat a biológiai szúnyogirtás nagyobb területen történő bevethetőségére, továbbá annak kiderítésére, hogy miként lehet csökkenteni az árvaszúnyog inváziókat.

Balázs Árpád, a BSZ alelnöke, Siófok polgármestere üdvözölte a kezdeményezést, és reményét fejezte ki, hogy a nemzeti park hozzáállásában áttörést hozhatnak az újabb kutatások. Mint mondta, régóta hiába harcol azért, hogy az évek óta bevizsgált, bevált, mellékhatás nélküli biológiai irtást engedélyezze nagyobb körben a nemzeti park, mert a Balaton egyes területei egyszerűen élhetetlenek a szúnyogok miatt.

Farkas László, Vörs polgármestere arról számolt be, hogy a Kis-Balaton fővárosának mondott településén, ahol a természetvédelmi terület szomszédsága miatt nem irthatják a szúnyogot, "utolsókat rúgja a turizmus". Megjegyezte, hogy több tucatnyi, hajdan Vörsön nyaraló családdal beszélgetett, akik valamennyien a túl sok szúnyogot nevezték meg távozásuk okaként.

Már áprilisban belevágnak a szúnyogirtásba

2011. április 11., hétfő, 09:58
Szerző: MR1-Kossuth Rádió

A Balatonnál majdnem százmilliót költenek majd a szúnyogirtásra, a munka akár már a hónap végén elindulhat, máshol viszont rosszabb a helyzet.

A csapkodás semmit sem ér, legfeljebb csak kék-zöld foltos lesz az a terület, ahová a tenyér becsapódik. A szúnyog rafináltabb és jobb reflexekkel rendelkező lény annál, mintsem hogy ilyen módszerekkel távol lehessen tartani magunktól - hangzott el az MR1-Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.

Idén az állam 49 millió forinttal segít, az önkormányzatok pedig majdnem ugyanennyit tesznek majd hozzá, így körülbelül 90 millió forint juthat majd a védekezésre - mondja Lázár János, a Balatoni Szövetség elnöke. Kémiai irtást 5600, biológiai gyérítést 1900 hektárom végeznek majd a kiemelt üdülőövezetekben. Amint a gyorsított közbeszerzési eljárás lezárul, már indulhat is a munka, az első biológiai irtása akár már április végén sor kerülhet. Tavaly egyébként volt olyan település, amelyik nem fizette be a szúnyogirtásból rá eső összeget a szövetségnek, annak pedig nincsenek tartalékai, így idén ezek egyszerűen kimaradnak majd az irtásból – hangsúlyozta Lázár.

Sáringer-Kenyeres Tamás biológus, a szakértői csoport vezetője azt mondja, ha most beindulhat a munka, sikerrel lehet majd gyéríteni a szúnyogállományt, de a kívánatos eredményhez többszörös biológiai beavatkozásra van szükség. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területein továbbra is tiltott az irtás, a szakértők itt most azt vizsgálják, hogyan lehetne mégis elindítani egy-egy biológiai gyérítést a fokozottan védett szakaszon is.

A Velencei-tónál, a Tisza-tónál, a Duna-kanyarban sajnos már rosszabb a helyzet, egyelőre az állami pénzek forrásait keresik, de a szakértő úgy tudja, napokon belül itt is megszülethet az egyezség. Az idő mindenesetre sürget, hiszen április végén, május elején már dolgozni lehetne. Az országban egyébként elsőként Százhalombattán kezdődik meg az irtás, itt már hétfőn nekiállnak a munkának, és az idei szezonban összesen harmincmilliót költenek majd erre a fővároshoz közeli városban.

Már hétfőn megkezdik a szúnyogirtást Százhalombattán

2011. április 08., péntek, 11:35
Szerző: MTI

Mivel a korábbi években is sikerült megakadályozni a vérszívók invázióját a lehető leghamarabb megkezdett földi és légi gyérítéssel, már hétfőn hozzálátnak az irtáshoz.

Az országban elsőként kezdi meg a szúnyogok elleni védekezést Százhalombatta önkormányzata hétfőn; a földi és légi gyérítésre idén csaknem harmincmillió forintot költenek - közölte a polgármesteri hivatal szóvivője pénteken az MTI-vel.

Nyilas Hajnalka elmondta, hogy mivel a korábbi években is sikerült megakadályozni a vérszívók invázióját a lehető leghamarabb megkezdett földi és légi gyérítéssel, már hétfőn hozzálátnak az irtáshoz.

A munkát 715 hektáron végeztetik el - elsősorban a város külterületein, az erőmű és a Duna között, illetve a Mol és város között húzódó erdős területekre összpontosítanak.

Várhatóan 33 alkalommal végeznek majd irtást, ebből 24 földi, 6 légi és 3 úgynevezett biológiai gyérítés lesz (ez utóbbi módszerrel a lápos- vizes területeken elszaporodott lárvákat semmisítik meg).

Hamarosan kezdődik a szúnyogirtás

2011. április 07., csütörtök, 14:59
Szerző: MTI

Az elmúlt évekhez hasonlóan 80 millió forint áll rendelkezésre az idei szúnyoggyérítésre Szegeden; a munkát elsősorban biológiai védekezéssel szeretnék elvégezni, de szükség esetén a vegyi irtást is alkalmazzák majd - mondta a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. vezetője csötörtökön, a témában tartott sajtótájékoztatót követően.

Makrai László ügyvezető igazgató kifejtette: korábban a források 95 százalékát a kémiai irtás során használták fel, csak 5 százalékát fordították biológiai fellépésre. A mai technológiai viszonyok mellett a biológiai megsemmisítés felé tolják majd el az arányt. Teljes megsemmisítésre nem lesz lehetőség, hiszen a csípő szúnyog is a tápláléklánc része, így teljesen kiirtani nem szabad - magyarázta a szakember.

A munkálatok miatt olyan szakértőkkel egészítették ki a stábot, akik a lárvák élőhelyét derítik fel Szegeden és a város környékén. Emellett térinformatikai alapra helyezték az élőhelyek meghatározását, mely részben műholdas rendszerek alkalmazásával, részben légi fotózással valósul meg. Ezekből az adatokból GPS-koordinátát számolva, pontosan irányítani tudják a baktériumos kezelést.

Makrai László kiemelte: az elmúlt évszakokban jelentős mennyiségű csapadék hullott a Dél-Alföldre, ami óriási, belvízzel elöntött területeket eredményezett. A város közigazgatási határán belül 6319 hektáron történik légi-kémiai és több mint 900 hektáron biológiai védekezés a szúnyogok, illetve azok lárvái ellen. A lárvák élőhelyeit már feltérképezték, s két hete a szakértők figyelik a lárvasűrűséget. Egyelőre az érintett vizek 10-12 Celsius-fokosak, így még nem tudtak kikelni a lárvák.

Ha a vizek hőmérséklete eléri a 16 fokot, beindul a rovarok fejlődése és be lehet indítani a baktériumos irtást. Az ehhez használt biológiai anyag nem engedi kikelni a csípő szúnyog lárváit, a többi vízi szervezetre hatástalan. Ha nem érnek el kellő hatást a biológiai fellépéssel és a csípésszám meghaladja az óránkénti 30-40-et, megkezdik a kémiai irtást. Ezt a munkát hét repülőgéppel végzik majd.

Új adónem bevezetésével teremtenek forrást szúnyogirtásra Jászladányban

2011. március 23., szerda, 07:12
Szerző: MTI
Várhatóan még márciusban megalkotja a jászladányi önkormányzat azt a rendeletet, mely szerint új adónemet vezetnek be a szúnyogirtáshoz, a kóbor ebek befogásához és a parlagfű-mentesítéshez szükséges pénzügyi források előteremtésére.

Dankó István (független), a település polgármestere elmondta: a képviselő-testület februári ülésén született meg az elvi döntés, amelyet nemrégiben egy falugyűlésen ismertettek a lakosokkal. A fórumon a mintegy hatezres lélekszámú nagyközségben élőknek mindössze az egy százaléka jelent meg. S bár ott többen kifejtették, hogy a magánszemélyek kommunális adójának bevezetése tovább nehezíti a megélhetésüket, abban egyetértettek, hogy ezekre a célokra mindenképpen áldoznia kell Jászladánynak - tette hozzá a polgármester, aki cáfolta azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint az elképzelés megvalósítását komoly lakossági felháborodás kísérné a községben.

Dankó hangsúlyozta: kezdeményezésük korántsem példa nélküli Magyarországon, s az önkormányzat rákényszerült erre a lépésre, hiszen állami támogatásra nem számíthat e feladatok megoldásához.

Az előreláthatólag március utolsó napján megszülető rendelet olyan mértékű adóterhet - ingatlanonként évente 3000 forintot – jelent majd, amely minden család számára megfizethető. Ráadásul mivel a rendelet a tervek szerint csak július 1-jével lép életbe, 2011-ben csak a fenti összeg felét kell befizetniük az ingatlantulajdonosoknak – tette hozzá a településvezető.

Kitért arra, hogy a jogszabály hatályba lépése előtt a helyhatóság saját forrásból elvégeztet egy szúnyogirtást. A légi kémiai kezelések ára a község mintegy 440 hektáros belterületére vetítve alkalmanként nyolcszázezer és egymillió forint között van. A polgármester kiemelte, hogy az idén a környék nagy kiterjedésű, tavasztól őszig szúnyogtenyészetként működő belvízfoltjai miatt valószínűleg a szokásosnál is több gyérítésre volna szükség, különös tekintettel a vérszívók által az utóbbi években egyre gyakrabban terjesztett fertőzésekre.

Az új adónemtől remélt bevételekről szólva Dankó István közölte: a szemétszállítási díj 80 százalékos befizetési moráljával számolva egy teljes évben körülbelül 5 millió forint folyhat be ebből a forrásból. Az összegnek azonban csak egy részét - 2 millió forintot - különítenék el két szúnyogirtás elvégeztetésére. Hasonló összeget szánnának a településen rendkívül elszaporodott kóbor, illetve oltatlan, a járókelőket veszélyeztető kutyák befogására - számuk becslések szerint 300-ra tehető -, a maradék pénzt pedig az allergiások számára elengedhetetlen parlagfű-mentesítésre fordítanák.

Állami támogatást kap a balatoni szúnyogirtas

2011. március 04., péntek, 18:05
Szerző: MTI

Lesz pénz az idei balatoni szúnyogirtásra, a kiemelt üdülőövezet várhatóan 45 millió forintos állami támogatást kap a célra, amelyhez ugyanekkora összeget kell hozzárakniuk az érintett önkormányzatoknak.

Az elmúlt években akadt önkormányzat, amelyik nem fizette be a kasszába az irtás költségeinek ráeső részét, és a BSZ-nek nincsenek tartalékai, hogy állja nem fizetők helyett a költségeket. Ezért idén az ilyen települések területét kihagyják a szúnyogirtásból - közölte Lázár János, a Balatoni Szövetség (BSZ) titkára a szervezet pénteki közgyűlésén Keszthelyen.

A 90 millió forintos keret fedezi majd az egy-egy szezonban, általában áprilistól szükségessé váló 2-3 biológiai és 5-7 kémiai beavatkozást, továbbá ebből fizetik azt a szakértői csapatot is, amelynek vizsgálatai nyomán alkalmanként elrendelik az irtást.

Lázár János arról is beszámolt, hogy a BSZ felvette a kapcsolatot a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel, kérve, hogy a tudósok vizsgálják meg a csapadékos, belvizes időjárás balatoni élővilágra gyakorolt hatását. Az elmúlt egy-két évben már nemcsak a szúnyogok, hanem például a nem csípő, de tömegesen előforduló árvaszúnyogok okoznak egyre nagyobb gondot az üdülőövezetben. Így arra a kérdésre is választ várnak a tudósoktól, gyéríthető-e, illetve szabad-e gyéríteni az árvaszúnyogot.

A Balatonon négy évenként írnak ki közbeszerzési tendert a szúnyogirtás elvégeztetésére, amely ismét esedékessé vált, így a pályázat egy ügyvédi iroda közvetítésével hamarosan megjelenik.

Szúnyogcsípés következményekkel
Natursziget 2010. augusztus 10.

A szúnyogok a szép nyári napok elkerülhetetlen következményei. Valójában bosszantóak, de a szúnyogcsípést Európában veszélytelennek minősítik. Azonban a szúnyogcsípés allergiás reakciót válthat ki és bőrpírt, valamint duzzanatot okozhat.

Ki nem ismeri ezt? Kint ülnek egy szép nyári napon a kertben. Hirtelen szúrást éreznek a lábukon. Egy pillantás, és már tudják az okát: rovarcsípés, pontosabban mondva szúnyogcsípés. Önmagában ártalmatlan, de kellemetlen, mivel nagy viszketéssel jár. Noha egyes embereknél a csípésnek semmiféle egészségügyi következménye nincs, mégis orvosi jelentések szerint egyre többen panaszkodnak erős bőrpírra, duzzanatra, vagy csalánkiütésre. A szúnyogcsípés utáni bőrduzzanat önmagában azonban nem feltétlenül allergiás reakció jele. Ha a szúnyogcsípés légszomjat okoz, azonnal orvoshoz kell fordulni. Akkor is, ha a szúnyogcsípés a nyakon, szájon, vagy a szemen túl nagy duzzanatot okoz.

Miért csíp egyáltalán a szúnyog?

A szúnyogoknál csak a nőstények csípnek, míg a hím szúnyogok nektárral táplálkoznak. A nőstény szúnyognak vérre van szüksége a peték fejlődéséhez. E miatt ingen mohók a vérszívásban, ez egyfajta ösztön az élet megőrzésére. Tragikus módon egyáltalán nem vesszük észre, hogy éppen egy szúnyog csípett meg. Ugyanis a szúnyognak nem fullánkja, hanem ormánya van, amellyel vérünket szívja. Az ormánynak finom hullámos felülete van. A szúnyog apró vágásokkal nyitja fel a bőrt. Közvetlenül a bőr felnyitása után befecskendezi nyálát a nyílásba. Először is ez érzéstelenítést okoz, úgy hogy, már csak akkor vesszük észre a szúrást, ha a szúnyog befejezte támadását. Másrészt a szúnyog nyála segít a vér folyékonyan tartásába. A nyál nélkül a vér megalvadna és a szúnyog nem tudná felszívni. Alapjában véve ez a természet ügyes húzása. A nyál összetétele azonban problematikus lehet. A benne lévő fehérjék ugyanis allergiát, vagy egyéb reakciókat válthatnak ki.

A szervezet védekező-rendszere riadót fúj

A szúnyog nyála különböző fehérjékből áll, melyek különböző reakciókért felelősek. Először is testünk aktiválja a szervezet védekező mechanizmusát, hisztamint bocsát ki. Sok embernél bizonyos mennyiségű hisztaminnak allergiás reakciókat kiváltó hatása van. Duzzanatot, bőrpírt és viszketést okozhat. Azok, akik attól félnek, hogy valóban allergiások, haladéktalanul keressék fel a háziorvost. Az orvos ugyanis a vérben lévő ellenanyagok meglétét mérni tudja, és megállapíthatja, hogy fennáll-e allergia. Ez esetben ugyanis szúnyogcsípés esetén antihisztamint, vagy kortizont fog felhasználni a kezelésre. Jelenleg olyan hírek terjengenek, hogy a szúnyogcsípés heves reakciójáért a környezetszennyezés is felelőssé tehető. A szúnyogok a környezetszennyezés káros anyagait hordozhatják magukban, melyeket aztán vérszíváskor belejuttatnak az emberbe. Tudományosan ez az állítás még nem elfogadott.

Az izzadság és hő vonzza a szúnyogokat

Hogyan lehetséges az, hogy néhány embert ritkán, másokat gyakran megcsípnek a szúnyogok? Az az állítás, hogy a vér édessége felelős azért, hogy valakit megcsíp-e a szúnyog, tudományos szempontból kijelenthető, hogy ez babonaság. A szúnyogokat az izzadság szaga, valamint a testhőmérséklet vonzza. Különösen a test azon helyeit keresik fel, melyek vérellátása különösen jó. Ezen kívül a szúnyogok a test azon részeit keresik fel, melyek szőrtelenek, vagy szőrzettel csak kevéssé fedettek.

Szúnyogcsípés: mi a teendő?

Közvetlenül szúnyogcsípés után fertőtlenítsük a helyet. Ezáltal jelentősen csökkenthető egy esetleges gyulladás veszélye. Nagyon fontos: ne vakarjuk, akkor se, ha a viszketés rendkívül nagy. Ugyanis a vakarás helyén könnyen baktériumok hatolhatnak be a szervezetünkbe, melynek fertőzés lehet az eredménye. Duzzanat esetén segít, ha a csípés helyét hűtjük. Viszketés ellen és ennek megelőzésére számos terméket kínál az egészségügyi piac. Ügyeljünk arra, hogy az esti órákban olyan ruházatot hordjunk, mely elfedi bőrünket a szúnyogok elől és ezáltal jobban védett a szúnyogcsípéstől.

Lehet-e maláriát kapni?

A malária (régies nevén: váltóláz) az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett kórokozók által kiváltott betegség. A világon népbetegségnek számít, főleg trópusi vidékeken fordul elő. A gyógyszereknek és a szúnyogriasztóknak köszönhetően a fejlett országokban a maláriás megbetegedés igen ritka, de a trópusokon továbbra is gyakori (az esetek 80-85%-a Afrika egyenlítői vidékein fordul elő, a többi leginkább Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában). Az innen érkező látogatók vagy hazatérő utazók azonban behurcolhatják a fertőzést és kisebb járványokat okozhatnak. A fertőzés átvihető beteg egyén által használt injekciós tű vagy fertőzött vér átömlesztése útján is. Évente kb. 350-500 millió megbetegedés történik, ezek közül a halálos kimenetelűek száma egymillió feletti, és csupán Afrikában az 5 éves kor alatti fertőzött gyermekek 25 százaléka hal bele a betegségbe. A nagy halálozási arány fő okai: az egyre nagyobb fokú gyógyszer-rezisztencia, illetve a szúnyogok ellenálló-képességének növekedése a rovarirtókkal szemben. A betegséget négy különböző Plasmodium nembe tartozó parazita egysejtű okozhatja: a Plasmodium vivax, a Plasmodium ovale, a Plasmodium malariae és a Plasmodium falciparum. A betegség az utóbbi típusú fertőzés esetén a legsúlyosabb lefolyású. Régen úgy gondolták, hogy kiváltó oka a mocsarak káros kigőzölgése (innen ered neve is: az olasz „mal aria” jelentése rossz levegő).

Hogyan terjed a malária?

Ha egy nőstény Anopheles szúnyog maláriás embert csíp meg, a felszívott vérrel együtt kórokozók jutnak a szervezetébe. Mivel csípéskor a szúnyogok nemcsak vért szívnak ki áldozatuk testéből, hanem nyálukat is befecskendezik, ezért a következő csípéssel a parazitákat a másik emberbe juttatják. Itt a kórokozók a vérárammal a májba jutnak és szaporodni kezdenek. A májsejteket megfertőzik és elpusztítják. Az átlagosan 2-4 hétig tartó érési folyamatot követően a kórokozók a májat elhagyják, és újra a véráramba kerülve elárasztják a beteg vörösvértestjeit. Itt tovább szaporodnak és a fertőzött sejteket szétrepesztik. A Plasmodium falciparum okozta malária esetén a vörösvértestek nagyobb százaléka fertőződik meg, és nagyobb mennyiségű vörösvértest esik szét egyszerre, ez okozza ennek a típusnak a súlyosabb lefolyását. Szövődmények kialakulásának esélye is P. falciparum fertőződés estén nagyobb. Az ember a parazita köztes gazdája, a szúnyog a végleges gazda. A fertőző szúnyogcsípés után általában 10-35 nappal később jelennek meg a tünetek. A lappangási idő változó, de legalább 6 nap. Malaria tropica (P. falciparum) esetében 1-4 hét, malaria tertiana (P. vivax) és quartana (P. malariae) esetén akár több év is lehet.

Mikor gyanakodjunk?

A malária fő tünete a láz, rendszerint (de nem feltétlenül) a típusos, hidegrázással járó lázroham. Kezdetben hőemelkedés, izomfájdalmak, fejfájás, hidegrázás, rossz közérzet a jellemző. Az első tünetek alapján – melyek 2-3 napig tartanak – gyakran influenzának vélik. A magas láz (41 °C körül) és a verejtékezés szabályos időközönkénti ismétlődése viszont már egyértelműen maláriára utal. A klasszikus tünetcsoportot egyéb panaszok kísérhetik, például fáradtság, fejfájás, szédülés, izom és ízületi fájdalmak, esetleg száraz köhögés és gastroenteralis panaszok: híg – akár koleraszerű – széklet, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi görcsök. A malária gyanúja a nyilvánvaló más ok nélkül fellépő, visszatérő hidegrázás és lázrohamok esetén merül fel (különösen, ha a beteg az elmúlt egy évben maláriával fertőzött vidéken járt és a lépe megnagyobbodott). A paraziták kimutatása a vérmintából megerősíti a diagnózist. Fontos, hogy meghatározzák a kórokozó plazmódium faját is, mivel a betegség várható lefolyása és lehetséges szövődményei a fajok szerint változnak. A kezelés a kórokozó típusán, valamint annak esetlege gyógyszerrezisztenciáján múlik. Hosszú időn keresztül az egyetlen terápiás szer a kínafa kérgéből nyert alkaloid, a kinin volt. Ez csak a vérben levő parazitákat képes elpusztítani, a test egyéb szöveteiben levőket nem. Használata mára visszaszorult. Napjainkban egy sor készítmény szolgál a malária gyógyítására. (Lásd ATC P01B) Gyógynövényként az egynyári üröm (Artemisia annua) hatásos még ellene.

(Forrás: Mückenstich mit Folgen, németből fordította: Koncz László, Malária)

A malária körforgása

Malária. Ez a számunkra nem túl ismert és nem túl közeli betegség fél percenként szedi áldozatát szerte a világban, 2006-ban mintegy 247 millió regisztrált megbetegedés volt, ebből legalább 1 millió beteg meghalt, legtöbbjük Afrikában. A malária mindezek mellett megelőzhető és gyógyítható is. A malária, régies nevén: váltóláz az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett kórokozók által kiváltott betegség. A betegséget négy különböző Plasmodium fajba tartozó parazita egysejtű okozhatja: a Plasmodium vivax, a Plasmodium ovale, a Plasmodium malariae és a Plasmodium falciparum. A betegség az utóbbi típusú fertőzés esetén a legsúlyosabb lefolyású. Régen úgy gondolták, hogy kiváltó oka a mocsarak káros kigőzölgése (innen ered neve is: az olasz „mal aria” jelentése rossz levegő). Afrikában a legfőbb megelőzés a bogárháló, vagy ismert még baldachin néven, ezt a WHO ingyen osztja a rászorulóknak, ezzel is próbálva megakadályozni betegség terjedését. A következőkben a malária körforgásáról lesz szó, a moszkitó lárváktól kezdve a paraziták vérbe jutásáig.

1. Pete-> lárva-> báb-> imágó

Az állóvizek azok a helyek, ahol a moszkitók élete lekezdődik. Lápos, ingoványos területek, mangrove mocsarak, rizs földek, kanálisok, pocsolyák, tócsák, holtágak ezek mind-mind tökéletes környezetet biztosítanak a nőstény szúnyogoknak, hogy tojásaikat lerakhassák. Mindössze 5-14 nap alatt a tojásokból planktonokkal táplálkozó lárvákká alakulnak, ezután bábbá majd kifejlett rovarrá (imágó) alakulnak. Fejlődésük formája: teljes átalakulás (pete-> lárva-> báb-> imágó).

2. A szúnyog, mint vektor

A hím szúnyogok kifejlődésük után napokon belül elpusztulnak, dolguk nem más, mint a megtermékenyítés. A nőstény szúnyogok körülbelül két hétig élnek. Ezalatt petéket raknak, a peték száma fajtól függően 30-300 között van. A nőstény szúnyogoknak tojásaik táplálásához energiára van szükségük, ehhez magas szénhidrát tartalmú tápanyag szükséges és néha vér. Vérszívás után pár napig pihen, ez idő alatt a vér megemésztődik, a tápanyagok felhasználódnak, ha a tojások megérettek a lerakáshoz, a szúnyog lepetézik, majd újra kezdődig mindez, egészen az egyed pusztulásáig.

A szúnyog csípésének észrevétlenségét a vékony, apró, hegyes szúró szájszerve garantálja, ezzel sem a csípést sem a csípés utáni helyet nem érezzük. Ahhoz, hogy gyorsan elegendő mennyiségű vért tudjon kiszívni, gondoskodnia kell, hogy a vér ne alvadjon meg, ehhez egy antikoaguláns anyagot juttat, mintegy beleköp a szövetekbe a szúráson keresztül. Szervezetünk érzékeli az idegentesteket. Ennek hatására helyi túlérzékenységi reakció lép fel. Nagy mennyiségű hisztamin (mediátor) szabadul fel, aminek következtében a terület felduzzad, viszket és piros, gyulladt lesz. A hisztamin elősegíti az erek tágulását és a fehérvérsejtek megjelenését a csípés (szúrás) területén, ami az idegen fehérje gyorsabb eltávolítását szolgálja. Mindemellett a hisztamin erős szövetizgató hatással is bír, az érfal áteresztőbbé válása miatt az érpályából folyadék áramlik ki a szúrás helyén, ez vezet duzzanathoz, a bőrben lévő idegvégződések ingerlése pedig viszketést eredményez. A bőr kipirosodásáért a környező erek tágulata felelős, ami szintén a hisztamin számlájára írható. Ebben a rövid periódusban válhat veszélyes vektorrá (kórokozó-átvivő), a malária kórokozójának terjesztésében.

3. A fertőzés és a betegség lefolyása

Az rovar szúró szájszervében az apró paraziták "várakoznak". A parazitákat hordozó szúnyogoknak elég egyetlen csípés, hogy a halálos kórt átvigyék az emberre.Így tehát a szúnyogok csupán szállítják a betegséget. Rengetek infót és mindent, amit tudni kell a maláriáról itt megtalálhatjátok.

Ha egy nőstény Anopheles szúnyog maláriás embert csíp meg, a felszívott vérrel együtt kórokozók jutnak a szervezetébe. A felszívott sejtek (melozoid sejtek) először egy ivaros szaporodási folyamaton mennek át (gametogónia), mely során mikro- és makrogaméták keletkeznek. Ezek egyesülésével zigóta (ookinéta) keletkezik, mely a nyálmirigyekbe kerül, ahol betokozódik, és ivartalan folyamat során osztódik (sporogónia). Mivel csípéskor a szúnyogok nemcsak vért szívnak ki áldozatuk testéből, hanem nyálukat is befecskendezik, ezért a következő csípéssel a parazitákat a másik emberbe juttatják. Itt a kórokozók a vérárammal a májba jutnak és szaporodni kezdenek (schizogónia). A májsejteket megfertőzik és elpusztítják. Az átlagosan 2-4 hétig tartó érési folyamatot követően a kórokozók a májat elhagyják, és újra a véráramba kerülve elárasztják a beteg vörösvértestjeit. Itt tovább szaporodnak (melozoid sejtek keletkeznek) és a fertőzött sejteket szétrepesztik. A Plasmodium falciparum okozta malária esetén a vörösvértestek nagyobb százaléka fertőződik meg, és nagyobb mennyiségű vörösvértest esik szét egyszerre, ez okozza ennek a típusnak a súlyosabb lefolyását. Szövődmények kialakulásának esélye is P. falciparum fertőződés estén nagyobb. Az ember a parazita köztes gazdája, a szúnyog a végleges gazda. Sarlósejtes anémiában szenvedők rezisztensek a maláriára, mert a kórokozó nem képes a vörösvértestet megfertőzni. Ily módon ez az egyébként súlyosnak mondható betegség a maláriával fertőzött területeken növeli a túlélés esélyét, így evolúciós előnyt jelentett, ami gyakoriságának jelentős emelkedését eredményezte a feketék körében.

4. A jelen

Mint az fentebb kiderült a malária megelőzhető, sőt gyógyítható. Nem rég még az egyetlen hatásos gyógyszer a kínafa kérgéből kivont kinin volt, de ez is csak a vörösvértesteket megtámadó paraziták ellen volt hatásos. Mára egy sor hatásos gyógyszer van forgalomban, azonban ezek drágák és számos anti-maláriás szerre rezisztensé váltak a maláriát okozó paraziták.

Egyelőre a legtöbb szegénység sújtotta területen marad a megelőzés. Szúnyoghálók, rovarirtószerek, spray-k stb. Azonban ez édes kevés. Jelenleg még várat magára egy olcsó és hatásos szer. Az alábbi videón Bill Gates látható, akik sajátos módon kampányol az általa nagy mértékben támogatott malária kutatás mellett.

Forrás:http://biokemia.blog.hu/2009/10/13/a_malaria_korforgasa